Jean Le Cam – a “király” befutását követő sajtótájékoztatón elhangzottak alapján – röviden

Jean Le Cam hajnali visszatérése a Les Sables d’Olonne-ba a földkerülő szóló-nonstop vitorlázóverseny eddigi, egyik legkiemelkedőbb csúcspontja volt. Hajnali 02:30-re, a meghirdetett érkezésre  csapattagjaiból, családtagjaiból, szakmai ismeretségi körből, rajongókból, korábbi versenytársakból és a Vendée Globe önkénteseiből jelentős ünneplő tömeg gyűlt össze, hogy meghallgassák az ötszörös Vendée Globe vitorlázó „Jean király” szavait. 

Újságírók, fotósok, nemzetközi média csapatok hada várta a süllyedő hajójából mentő-tutajába menekült, többméteres hullámok közt veszteglő társát versenyzés közepette megmentő Jeant.

A Kevin Escoffier felkutatásáért és életmentéséért folytatott küzdelméért kapott 16h 15p időkompenzációjával a nyolcadik helyen beérkezett „King Jean” végül a negyedik helyezést érte el.

Amikor Louis Burtont arról kérdezték az újságírók, mi a vélemyénya erről, hogy jobb lenne a helyezése, ha …. röviden, szikáran válaszolt. “Ott egy ember életét kellett megmenteni. Megtörtént és nincs mit többet beszélni róla.” Louis arra utalt, hogy minden skipper tudja, hogy ez bármelyikükkel megtörténhet és lenn, a déli vizeken, bármi baj van, csak egymásra számíthatnak.

Az alábbi, hivatalos VG sajtóközlemény a befutást követő JL Cam sajtótájékoztatón elhangzottak alapján készült. * JL Cam bio: https://www.vendeeglobe.org/en/skippers/116/jean–le-cam)

Kemény volt ez a verseny?

Sok nehézséget megéltem már az életben, de ez most tényleg, eléggé kibírhatatlanul kemény volt. Persze ilyenkor megtanulja az ember, hogy a kibírhatatlant is képes legyen kibírni. Elképesztő, hogy az ember mennyi mindent el tud viselni, mennyi mindent képes menedzselni. A tény, ahogy ma itt állok, az gyakorlatilag egy csoda. Egyszerűen hihetetlen. 

Először is ott van a helyezés, ez a borzalmas helyezés: de van egy pont, ami után már egyáltalán nem a helyezés érdekli az embert, hanem hogy egyáltalán befusson. Ráadásul tegnap előtt még nyolcadik voltam, aztán hatodik, most meg negyedik! Nem igazán voltam mázlista az eddigi életemben, de most, azt mondhatom, nagyon sok szerencsém volt. Nyomtam, ami a csövön kifért, a maximumot teljesítettem.

Amit ezen a Vendée Globe-on megtapasztaltál, nehezebb volt mint egy korábbi Vendée Globe-on a borulásod? 

Igen. Ó, igen! Ott vagy a hajón, felborulsz, várakozol 18 órát, aztán jön Vincent Riou, hogy kimentsen. Ennyi. Az csak 19 óra hosszat tart. Az nem másfél hónap, aminek minden egyes napjának minden egyes órája kemény. 

Amikor Kevin elhagyta a hajót, akkor jött nekem a fekete leves! Épp egy nagy front volt, bementem a hajó orrába, aztán bemásztam a hajótestbe is körülnézni. Láttam, hogy a héj delaminálódott. A hajóhéj 5 centiket hibogott és attól féltem, el fogok süllyedni. Szóval először megjavítottam a válaszfalakat, kivágtam a vízballasztot. Minden tiszta karbon volt, de persze nem volt elég gyanta hozzá. Egy fél tubusnyi c-com-ot felhasználtam és úgy gondoltam hogy működik, de aztán megint szétvált. Folytattam felfelé északnak,  amikor a nagy hullámzásban, megint eltört. Meg kellett állnom ismét, hogy megjavítsam, aztán vártam hogy száradjon. Onnantól  kezdve pedig úgy kellett menni, hogy a hajótest ne kapjon nagy ütést, ne verődjön neki a hullámoknak, ne döngjön a hajó. 

Minden órában elmondod magadnak hogy nem akarod tovább csinálni. Még az utolsó előtti napon is azt mondtam magamnak, nem bírom tovább. 

Kinyitod az ajtót, benézel és látod mi folyik odabent minden egyes hullámütésre. Borzalmas. A ballasztot, miután nem tudtam máshonnan elég anyagot venni, kivágtam,  már természetesen nem tudtam használni. Minden nagyobb súlyt előre pakoltam a hajó orrába, és a vitorlákat is oda helyeztem, hogy a hajó kevésbé szenvedje el a pofonokat. Végül itt vagyok, sikerült a versenyt befejeznem. Hubert (szerk: Jean így hívja a hajóját) hazahozott. Hubert végül mégis visszahozott! A sérülés az orr jobb oldalán van, 1,4 m x 700 mm-es területen, de ez több terhelés esetén tovább tud terjedni. Be kell injektálni gyantával, hogy ne tudjon tovább nyílni.

Akarsz majd még egyszer indulni? Vagy ez túl sok volt most? Visszatérsz még a Vendée Globe mezőnybe?

Nem tudom. Mindig felteszitek rögtön ezt a kérdést, ahogy beérünk. De még csak most értem vissza és máris ezt kérdezitek. Ha holnap kellene újra indulni, azt mondanám hogy nem. Ez egy olyan dolog amit nem tud ilyenkor az ember. De gondoljatok már bele, hogy épp csak öt-hat órája fejeztem be a versenyt és máris megkérdezed?Örülök hogy itt vagyok, a többit még nem tudom. Folytatódik az életem,  sok minden változik, más dolgok is vannak. Már naygon régóta csinálom ezt.

Élvezted ezt a versenyt?

Élvezet? Reggeltől estig stresszeltem, azon agyaltam hogy egyáltalán be fogom-e tudni fejezni. Szóval őszinte leszek, nem sok élvezet volt benne.

Egyszer azt mondtad, a negyedik helyezés a balfékeké. Még mindig ezt gondolod?

Igen. Én már számos alkalommal voltam negyedik helyezett a VG-n. Szóval persze! Ugyanis ha a második vagy,  akkor ugye nem  te vagy győztes. Ha negyedik vagy, nem vagy fenn a dobogón. Én azt hittem nyolcadik vagyok vagy valami ilyesmi, úgyhogy ez most így oké. Itt vagyok negyedik helyen, a ‘balfék’ helyen, leváltottam azt, aki a negyedik lett volna és átvettem a helyét, látjátok milyen önzetlen vagyok?

Mi adta az erőt, hogy végig csináld? Említetted, hogy kétszer is elgondolkodtál azon, hogy feladd a versenyt.

Mert láttam hogy a legelső hajójavítás működött. Ez tartotta bennem a lelket. Aztán amikor a Csendes-óceán közepén megint eltört, mást nem tehettem, mint jöttem tovább, meg kellett kerülnöm a Horn-fokot. Akkor 40-45 csomós szél volt, szóval nem akartam megközelíteni a szárazföldet, hanem 100 mérfölddel elkerültem. Utána már ideális körülmények voltak. Akkor volt egy kis élvezet is benne, álomszerű kondícióim voltak. Előtte már három hete erről álmodtam. Aztán úgy alakult, hogy Észak felé vettem az irányt. Azután azt mondogatod magadnak: “Ha muszáj egy mentő tutajban végeznem, inkább jobb azt meleg időben.” Minden nap nézegeted a vízhőmérsékletet és azt mondod: “ Végre, legalább a mentőtutajban nem fogok fázni”. Aztán mész tovább, minden folytatódik. Jobb mentőtutajban lenni a passzátszeles zónában, mint a déli ötvenedik szélességen.

Azt mondod, nem élvezted. Sok skipper mondja, hogy ez a verseny most kemény volt. Neked ez az ötödik Vendée Globe-od, mi vesz rá arra, hogy mindig újra elindulj?

Minden relatív. Amikor lent vagy délen és fázol, még ráadásul van egy csomó egyéb problémád is. De aztán amikor sima óceánon tudsz vitorlázni, az maga az álom. Ezek az extrém élmények nem átélhetők a mindennapi életben. Meg kell élned a rosszat, hogy tudd mi a jó. Meg kell élned a boldogtalanságot, hogy tudd mi a szerelem. Ezek olyan kérdések, amiket mindig felteszek magamnak. Ezek az extrém élmények a Vendée Globe része. Úgy éled a pillanatokat, hogy minden nap különbözik a másiktól. És ha elkezd felhalmozódni a sok probléma, az aztán pokollá válik. De amikor kikeveredsz belőle, igazi boldogság következik. Két nappal ezelőtt nagyon kemény volt, egy héttel ezelőtt borzalmas, ma pedig fantasztikus. 

Ez a befutó hihetetlen, mindegy milyen időben, esőben vagy hóban, nem érdekel. Átszeled a célvonalat, vársz pár órát, aztán pedig itt vagy, mindenki itt van és arról beszélnek, hogy milyen érzéseket éltek meg általad. Elképesztő dimenziók, egyáltalán nem hétköznapi. El tudod képzelni, hogy hajnali kettő-három körül itt vannak az emberek a csatornában? Itt vannak és érzed, hogy mélyen együtt élnek veled lélekben, érzed az őszinteségüket, melyeket más kontextusban nem igazán él át az ember. És ez valóban extrém élvezet. Ilyenkor a megelégedettség érzése végtelen. Ez fekete-fehér, extrém. Ismerned kell az utálatot, hogy tudj szeretni.

Mit adnál át egy utánad következő fiatalnak, aki el akarna indulni a következő Vendée Globe-on?

Úgy gondolom, Benjamin Dutreux, Damien Seguin és én, mi magabiztosságot adtunk a fiataloknak abban, hogy a Vendée Globe még mindig elérhető. Manapság ez a verseny financiálisan elérhetetlenné vált. Vannak a mezőnyben hajók, melyek 6-7 millió eurót érnek, ( és ez csak a hajó ára) ami elgondolkodtat azon, hogy multinacionális szponzort kellene találnod ahhoz hogy el tudj indulni és ne rekedj a partvonalon. Remélem, ez a Vendée Globe lehetőséget ad a rendezőknek arra, hogy egy más szemszögből közelítsék meg a jövőt. Fontos, hogy a Vendée Globe elérhető maradjon a kis- és közép-vállalkozások és a fiatalok számára. 

Kiket fedeztél fel ezen a versenyen?

Hát itt van már Benjamin Dutreux. Aztán nyilvánvalóan Damien (Seguin). Benjaminnal napokig együtt hajóztunk. Benjamin szuper. Amivel ment, az egy szuper hajó, a Farr egyik legjobb hajóhéja. És úgy gondolom hogy ő ügyes taktikában, jól megy neki a sebesség. Azzal amije van, igazán jól megy. Tudja, hogy menjen gyorsan, jó helyre, intelligens stratéga. Az volt a célom, hogy Benjamin elé kerüljek, amikor láttam hogy Damien már utólérhetetlen. Aztán itt vagyunk mindhárman: az öreg „pöcs”, a sérülten született srác, meg a fiatal srác (itt nevet).

A sajtótájékozatón jelen lévő Damien válasza:

Ez a Vendée Globe kivételes volt, és én Jean-nak köszönhetem, hogy ma itt vagyok. Minden nap megköszönhetném Neked, de akkor sem tudnám viszonozni, amit értem tettél. Nem volt olyan nap, amikor ne gondoltam volna rád. Szeretném Neked MEGKÖSZÖNNI. Amikor még álmodoztam a Vendée Globe-ról, álmodoztam az uszonyos hajókról, és te nyitottad fel a szemem a lényegre. Vannak akiknek milliói vannak, de mégis otthon ülnek ma. Mi itt vagyunk a célban! És ez fantasztikus!

Mit gondolsz Louis Burton-ről?

Ő!  Teljesen eleresztette, nem volt szégyenlős. Végig a vörös zónában hajózott és elképesztő sebességet tartott. Megállt Macquarie-nál javítani , utána megint teljes vágtában folytatta, tovább és vezette a mezőnyt az Észak-Atlantin. Rendkívüli módon befolyásolta a Vendée Globe-ot. Karakteres versenyt futott.

Yannick győzelme? 

Nagyon boldog vagyok. Gyönyörűen versenyzett. A vége felé a déli vizeken igazán otthon érezte magát, a többiek meg sem közelítették. Aztán jöttek a problémái, de végül mégis megnyerte a Vendée Globe-ot. Ez egy szuper történet, megérte.